Az Országgyűlés hétfőn Kardkovács Kolos jogászt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi jogi és szanálásért felelős ügyvezető igazgatóját választotta a jegybank monetáris tanácsának nyáron megüresedett székébe.
Az Országgyűlés hétfőn kezdi meg őszi ülésszakát. Az első, négynapos ülés Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik, majd két új ellenzéki képviselő teheti le esküjét, a korrupcióval gyanúsított fideszes Mengyi Roland mentelmi jogát pedig felfüggesztheti a parlament.
Kardkovács Kolos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi jogi és szanálásért felelős ügyvezető igazgatóját jelölik a jegybanki Monetáris Tanács új tagjának - tudta meg az Origo.
Az Országgyűlés első őszi ülésén szavaz majd a monetáris tanács új tagjáról - tájékoztatta a Magyar Idők napilapot a parlament gazdasági bizottságának elnöke. Az új tag személye még ismeretlen.
A három hónapos betét állományának év végi elvárt szintjére és az igénybevétel operatív részleteire vonatkozó döntését a Monetáris Tanács szeptemberben hozza meg - áll a jegybank mai közleményében. Vagyis az eszköztár átalakításának fontos részleteiről nem tudhattunk meg új információt. A jegybanki közlemény hagyományosan előremutató utolsó mondata továbbra is hosszabb távon változatlan alapkamatot ígér.
Nagy Márton jegybanki alelnök maradt távol a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa legutóbbi kamatdöntő üléséről, és ezzel próbálta palástolni a jegybank azt, hogy a döntés törvénysértő módon született. A jegybanktörvény ugyanis előírja, hogy a testület döntéseinél a külsős tagok számának meg kell haladnia a belsősökét, de Bártfai-Máger Andrea kormánybiztossá kinevezésével (külsős tag) és a testületből távozásával ez az előírás sérült, így még egy belsős tag távol maradásával igyekezett az MNB áthidalni a helyzetet. Ez az állapot egyébként várhatóan az augusztusi kamatdöntéskor is fennáll majd, mivel nyáron a parlament nem fog összeülni, hogy Bártfai utódát meghallgassa, illetve a kinevezés megszülethessen.
"A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével." - így szól a jegybanki közlemény kulcsmondata, amely megerősíti a 0,9%-os alapkamat hosszú ideig való fenntartásának szándékát.
Elsősorban a forintpiacnak szól az MNB múlt heti bejelentése az irányadó eszköz korlátozásáról, újabb eszközt kapott a jegybank, hogy szükség esetén gyengíteni tudja a magyar devizát - vélekednek a Portfolio által megkérdezett alapkezelők. A kötvénypiaci hatásokkal kapcsolatban úgy gondolják, hogy elsősorban a rövid hozamokra tud most hatást gyakorolni az MNB, akár nulla környékére is leeshet a kincstárjegyek jegyzése az átalakítással.
Kedden délután jelentette be az MNB, hogy ősztől korlátozza a három hónapos irányadó eszköz igénybe vételét annak érdekében, hogy az így kiszoruló likviditás a hitelezést élénkítse vagy állampapírok felé mozduljon el. A további nem konvencionális lazításról szerdára több elemző is véleményt mondott.
Kandrács Csaba lehet a legesélyesebb jelölt a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának megüresedett helyére, így ő válthatja a poszton Bártfai-Mager Andreát - értesült a Világgazdaság. Bár Kandrács a legnagyobb esélyes, nem kizárt, hogy egy a takarékszövetkezeteket jobban ismerő szakember kapja meg a pozíciót.
Matolcsy György jegybankelnök levelet írt az Országgyűlés elnökének, hogy soron kívüli eljárás keretében mielőbb válasszák meg a Monetáris Tanács új tagját azok után, hogy a mai naptól Bártfai-Mager Andrea már kormánybiztosi feladatokat lát el.
Kinevezte a kormány az új postaügyért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztost. Július 6-ától Bártfai-Mager Andrea látja el ezeket a feladatokat a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint.
A várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az irányadó kamatot mai ülésén a monetáris tanács. A kamatfolyosóhoz sem nyúlt a testület, így holnap ugyanúgy 0,9%-os lesz az alapkamat, -0,05% lesz az egynapos betéti, 1,15% az egynapos hitelkamat, mint ma.
A kamat hosszabb távon itt marad, de nem konvencionális eszközökkel felléphet az MNB, ha úgy látja jónak - ezt ígéri az MNB kamatdöntés kapcsán kiadott közleménye.
Pontosította keddi szavait szerdán a Wall Street Journal (WSJ) kérdésére Nagy Márton, az MNB alelnöke. Szerinte nem lehet előre kijelenteni, hogy biztosan a végéhez közeledik a kamatcsökkentési ciklus, ráadásul ő egyedül nem is nyilatkozhat az egész Monetáris Tanács nevében.
A márciusi inflációs jelentés előrejelzésének ismeretében a Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható elérése érdekében szükségessé vált a monetáris kondíciók átfogó lazítása - magyarázza a kamatcsökkentést a jegybank. A jövőre vonatkozó utalás szerint a kamatcsökkentés mindaddig folytatódik, amíg a kialakuló monetáris kondíciók összhangba nem kerülnek az inflációs cél fenntartható elérésével. A Monetáris Tanács kamatdöntő ülésein ezentúl az alapkamat mellett egyidejűleg az egynapos betéti és hitelkamatok szintjéről, azaz a kamatfolyosó szélességéről is határoz, hívja fel a figyelmet a közlemény.
Fontos újításokat helyezett kilátásba szerda délelőtti háttérbeszélgetésén (amelyről a Portfolio is beszámolt a helyszínről) Nagy Márton MNB-alelnök. Ezt pedig a piaci elemzők sem hagyhatták szó nélkül. Egyes szakértők egyenesen forintesésre játszanak.
A Portfolio elemzői konszenzusával összhangban nem változtatott ma az irányadó, 1,35%-os alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa - közölte szűkszavú közleményében a jegybank. Aztán a 3 órakor közzétett bővebb közlemény utolsó mondatában már az van, hogy "A Monetáris Tanács a márciusi Inflációs jelentés ismeretében tovább lazíthatja a monetáris kondíciókat." A forint se 2 órakor, se 3 órakor nem mozgott a megjelent jegybanki üzenetekre, maradt továbbra is 9 hónapos csúcsa közvetlen közelében az euróval szemben 307,5 körül.
A vártnak megfelelően nem nyúlt mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az 1,35%-os alapkamathoz, így a szakértők majd a 3 órakor megjelenő közlemény tartalmára, illetve hangvételére figyelnek. Van, aki szerint már a márciusi újabb MNB-döntés idejére megteremtődnek a feltételek a kamatcsökkentéshez, míg más szerint ez csak nyáron lehet így, illetve a nemkonvencionális lépésekre továbbra is gondolni kell.